Itt lakunk

Ebben a bejegyzésben néhány gondolatot olvashattok arról, hogy hogyan is élünk itt Costa Ricában. Pontosabban arról, hogy hol  lakunk most. Esparzában vagyunk egy hónapja.  Egy elég nagy házban lakunk, aminek vannak tipikusnak tűnő Costa Ricai vonásai. Legalábbis azon házakhoz hasonlítva, amiket itt látunk  Esparzában.Vannak azonban azt hiszem különlegesnek mondható vonásai is a szokványosak mellett.



A házunk

A házunk hátulról
A ház, ahol lakunk kívülről viseli az itteni tipikus építkezés jegyeit. Egyik oldalról nézve egy szokványos ház, ízlés szerint szépnek is mondható, mint a fenti képen. A másik oldalról nézve -szó szerint- Európai szem számára kissé szokatlan külsővel jelenik meg, ugyanis a tető és az oldala hullámlemezekből van összerakva. Itt ez teljesen mindennapi jelenség. A környékünkön szinte az összes háznak ilyen a teteje, és tudtommal ez nem csak a környékünkre jellemző.
A garázs fala is hullámlemezekből épült. Elég igénytelennek hat az én szememben, de ez itt megszokott.

A kert

Kilátás a teraszról
A házunk egy domboldalon áll. A kilátás a teraszról csupa zöldre nyílik. Fű, fák, papaya, citromfa, yuca, meg még ki tudja milyen növények. Papagájok pihennek a fákon, zöldek, sárgák, narancssárgák és valamilyen csodaszép kék madarat is látunk időnként. Leguánok napoznak a köveken, tehenek legelnek a szomszéd domboldalban. A kert végében kis patak, esőben jelentős mennyiségű vízzel.  A házból csak az egyik szomszédot lehet látni, a többieknek csak a kertjét. Amik kicsit dzsungelesek. (Nem igazi dzsungelek. Erdősnek tűnő, sűrű aljnövényzettel benőtt fás részek. És az egyik szomszédnál banán terem, a mi kertünkben csak egy picike banánfa van.)


Sajnos tőlünk nem látni az óceánt, csak az utca feljebb, illetve lejjebb eső szakaszairól. Sajnos egyetlen jó fényképet sem sikerült eddig csinálnom a telefonnal róla. Közel van, de autó nélkül a mindennapokban elérhetetlen. Innen a hegyeket sem látni, amit az utca fentebbi részéről lehet. A kert azonban kárpótol ezekért.

Kerítések, rácsok

Szögesdrót a szomszédban
Rengeteg rács és kerítés van minden mindenhol. A rácsok itt a mindennapok részei. Alig látni olyan házat, aminek ne lenne vastag rácsos, vagy épp szögesdrótos, esetleg pengés drótos kerítése. Akad olyan hely is, ahol áramos a kerítés. (Szerencsére csak a magas betonkerítés felett mennek az áramjárta drótok.) Pontosan nem tudom, hogy mit és miért kell olyan nagyon védeni, azt mondják a biztonság miatt. Hogy ez régen alakult ki így, és ma már megszokásból építenek ilyeneket, vagy a közbiztonság megkívánja a kerítéseket, egyelőre nem derült ki. Betörések azért így is előforulnak. A teraszokat is nagyon sok helyen rács veszi körül. Ez olyan házaknál hat különösen nyomasztóan, ahol a magas kerítés mögött, közel a kapuhoz kicsi ház áll, és annak a terasza is el van kerítve plafonig érő ráccsal.



Terasz ráccsal
Sajnos a mi teraszukat is rács veszi körül.
Néha rossz érzéssel tölt el a látvány és a tudat. Szerencsére ki lehet a rácsokat nyitni, és az segít valamit a helyzeten. Néha úgy érzem magam, mint az állatkertben. Mi vagyunk a látnivalók az "állatok kertjében". Ők pedig jönnek-mennek, amikor kedvük tartja. Madarak, macskák, leguánok, gyíkok és valamelyik éjjel feltehetően egy oposszum. Vagy valami hasonló.




Rács mindenhol
Ha a kerítés nem adna elég biztonságot, akkor szinte minden ajtó-ablak is berácsozásra kerül. Számomra nyomasztó a háznak a látványa, aminek a terasza is be van rácsozva a biztonságos kerítés mögött, biztos, ami biztos alapon. Sőt még az ablakok, ajtók is. Szerencsére az nálunk nincs.





Teraszok

Az emberek itt aktívan használják a teraszokat, a mindennapok szerves része. Ezek gyakran közvetlenül az utcára néznek. Minden terasznak kötelező kelléke a hintaszék. Ha esetleg mégsincs, akkor van kanapészerű ülőke, vagy esetleg egyszerűen székek. Sokszor látom az embereket ücsörögni, telefonozni, esetleg olvasni, vagy beszélgetni a teraszon. Olyan teraszokon is ülnek kint emberek, ahol a járda mellett húzódó kerítés és a ház között alig 1 méter hely van. Vagy még kevesebb. Ott pihen a szék és gyakran egy néni vagy bácsi is ücsörög benne. Sokszor egész család ül kint, fiatalok idősek közösen. Attól válik szokatlanná a látvány, hogy ezek a teraszok közvetlenül az utcára nyílnak. Olykor két belvárosi bolt kirakata között egy terasz életébe lehet bepillantani. Elkerülhetetlenül, mert a házsor egyik ingatlanjában még cipőket látsz a kirakatban, a következő méteren pedig hárman beszélgetnek a teraszon, feltett lábbal a hintaszékben. Mintha ők lennének a kirakatbábuk. Olyan érzésem van, mintha az utcán ülnének. A faluhelyen lévő ház előtti padok jutnak róla időnként eszembe. Csak itt szűkebb a hely.

Autó a garázsban
Nagyobb teraszok állandó vendége az autó. Ez is nagyon furcsa nekem. Garázs csak ritkán van, inkább a feltehetően gazdagabb házaknál. Pontosabban a terasz a garázs. Ki van írva, a terasz rácsára, hogy garázs, ne parkolj ide. Teljesen szokványos jelenség, hogy a kerítés mögött húzódó teraszon, a kialakított ülőrész mellett helye van az autónak is. Pl. a szomszédban is. Éppen befér az autó a "garázsba", az eleje kb 5 cm-re a ház falától, a vége pedig olyan közel a  kerítéshez, hogy nem lehet belépni a kocsi mögé becsukni a kapun a lakatot. Ha kinézel a szobád ablakán, akkor a kocsidat látod, ha pedig kiülsz a teraszra, akkor a másik felét a kocsi foglalja el. Nem egy szokványos európai megoldás :) Meg mondjuk Észak-Amerikában sem láttam ilyet. Persze sok helyen nem jártam még a világban, tehát lehet, hogy csak nekem nem megszokott látvány.

A konyha

A nyitott konyha

A kedvenc részem a házban a konyha-étkező. Mondjuk túlzás azt mondani, hogy a házban, ugyanis a konyha a teraszon van. Egy méretes, fedett terasz, ahol a komplett konyha található. A hűtő, a tűzhely, szekrények, étkezőasztal egyszóval minden. Meglehetősen ijesztő, hogy elektromos vezetékek vannak olyan helyeken, ahova elvileg bármikor becsaphat az eső. Ez azonban az ittenieket szemmel láthatóan nem zavarja. A szállodában, ahol egyszer aludtunk, a kerti világításhoz a hosszabbító szabadon hevert a bokrok alatt. Olyan helyen, ahol akár naponta órákon át szakad az eső.

Kertünk állandó lakója
A nyitott konyhában különösen nagy rendet kell tartani. Ezen már otthon is dolgoztam egy ideje, de itt fokozottan és kivétel nélkül mindig figyelni kell a rendre. Ha marad egy kis morzsa az asztalon, akkor reggel jönnek a madarak és felcsipegetik onnan. Ha valami édes marad, akkor hangyák lepik el a területet. Attól függően, hogy mi maradt ott, a hangyák nagysága is változik. Az 1 mm-től az 1 cm-es hangyákig már mindenki megfordult a konyhában.
Egyik nap főzés közben leejtettem egy darab zöldbabot. Mire lehajoltam volna érte, a leguán már be is kapta. Ha valami zöldségmaradvány marad a pulton (ami egyébként egy fagyasztóláda), akkor reggelre muslicák, hangyák, madarak dorbézolnak körülötte. Nem beszélve a szomszéd macskák éjjeli portyázásairól.

A nyitott konyha miatt a vacsora jól meghatározott időpontban zajlik. Fél 6 körül be kell fejeznünk a vacsorát, leginkább a mosogatással együtt. Ekkor sötétedik be itt az év minden napján. Nagyon kicsi az ingadozás a napkelte és napnyugta időpontját illetően. Ha később is kint vagyunk, akkor a hangyák és a szúnyogok igencsak nagy élvezettel lakmároznak belőlünk. (A hangyák nem biztos, hogy lakmároznak, de az tuti, hogy csípnek.)

Csatornázás

A ház csatornázása
A ház csatornázása is nagyon izgalmas európai szemmel nézve. A konyhában a mosogatáskor elfolyó víz közvetlenül a telken keresztül egy folyóba folyik. Ott a szemünk előtt. (A kép a teraszról készült, a második gumiabroncs mellett folyik ki a mosogatáshoz használt víz, valamint a mosógép vize. Utóbbi a kép alján látható csövön keresztül.)  És ez nem csak a mi házunkra jellemző. Sok ház előtt látni, hogy a házból víz folyik ki az utca csatornába. Tehát itt teljesen szokványos, hogy a vízelvezetés nyitott csatornán keresztül történik. A wc-ben levő víz elvezetése nem ugyanott történik.
Elgondolkodtató mindenesetre a látvány, amikor mosogatsz és folyik ki a víz az udvarra. Alapvetően szeretek környezetbarát tisztítószereket használni, itt azonban még erősebb késztetést érzek rá. Otthon megvan az az illúzó -remélem, hogy tény-, hogy a szennyvíz alapos tisztítás után kerül csak vissza a környezetbe. Itt a szemem előtt történik a vízelvezetés, nyilvánvalóan mindenféle tisztítás nélkül. Feltámadt bennem a tisztítószerekkel kapcsolatban a spórolási vágy. Illetve jó lenne pl mosódiót használni, de nem hinném, hogy itt lehet kapni és megfizethető lenne.

Fürdőszoba

Fürdőszoba
Ha már említettem a vizet, maradjunk még egy kicsit annál. Meleg víz - azt hiszem a legtöbb - házban nincs. Mondjuk mivel meleg van, így a hideg víz sem olyan hideg, mint otthon. Sőt, mosogatáshoz néha kifejezetten forró is a víz, mert a nap felmelegíti a csőben a vizet. Ez egyben azzal is jár, hogy inni ugyanezt a vizet kell, ami nem annyira kellemes.
A meleg víz hiánya a fürdőszobában szokott leginkább utolérni. Mivel én forró vízzel szeretek zuhanyozni, minden este meg kell birkóznom a forrónak semmiképp, de éppen melegnek is alig mondható vízzel, ami a zuhanyból jön. Egy jó kád forró vízben való elnyújtózásra pedig egyáltalán nincs lehetőség. A meleg víz mellett a kád is hiányzik a fürdőszobából. Bár kinek lenne kedve elmerülni egy kád hideg vízben... A szállodákban, a kínált szállásokon egyébként az extrák között szokták feltüntetni, ha van meleg víz az épületben.

A fürdőszobánál maradva nem hagyhatom ki a wc-t sem, mint érdekességet.
Vettetek már valaha olyan wc papírt, amit úgy reklámoznak, hogy magába zárja a szagokat? Nos, én vettem. Sose gondoltam, hogy valaha ez szempont lehet egy tekercs wcpapírnál. De lehet. A használt papírt ugyanis nem dobják a wc-be, hanem a szemetesben gyűjtik, amit a szokásos heti szeméttel együtt visznek el. A "különleges" papír tehát indokolt lehet. Ennek a szokásnak az az oka, hogy a lefolyóban a csövek elég vékonyak és ez könnyen duguláshoz vezethet. De olyat is olvastam, hogy a rendszerben kicsi a víz nyomása és emiatt nem szabad a papírt lehúzni.

Kukák

Szemétgyűjtő
A szemetet hetente viszik el.
Ebből a kukából! (?) Ilyen rácsos gyűjtővalamik vannak a házak mellett, ahol a szemetet gyűjtik. Nevezzük ezt kukának. Nincsenek zárt gyűjtőedények, csak ezek a rácsos tárolók. Vannak köztük egészen egyszerűek, simán, mint a drótkerítés, ahogy a képen is. És egészen szépek is, kovácsolt vasból. Még díszítés is van időnként a rácsokon.
Ez a szállítási mód maga után vonja, hogy szükségszerűen használjon az ember műanyag zsákokat minden héten. Ebbe a tárolóba nem lehet beleönteni a szemetet, mint egy kukába.









Mosás

Mosókonyha a szabadban
A mosókonyha elhelyezkedése sem szokványos nálunk. Bezártsági érzése biztos nem lesz az embernek mosás közben. Fala nincs a helyiségnek, és az egész a ház alatt van. A konnektorok itt is elég szabadon vannak, mint máshol is.
A mosás pedig egy fél napos program. És nem olyan passzív, mint az automata mosógépeknél, hogy berakod a ruhát, majd x idő múlva mész teregetni. A mosógép olyan, mint a régi keverőtárcsás Hajdu mosógépek és a hozzájuk tartozó centrifuga, csak egybeépítve.


A mosógép feltöltése

Tehát feltöltöd a slaggal a mosógépet. (Ami egyébként 18 kg ruhát tud mosni.) Majd elindítod. Teszi a dolgát a hideg vízzel. Ha meleg vízzel akarsz mosni, akkor melegítesz vizet és beleöntöd a mosógépbe. Utána öblítés előtt leengeded a vizet, újratöltöd a gépet és kiöblíted a ruhákat. Aztán ha kész, akkor mehet miden a centrifugába. Ha jól pakolsz bele, akkor pár perc alatt kész is van a centrifugázás. Ha nem sikerült szimmetrikusan a pakolás, akkor addig rendezgeted a cuccokat, amíg egyszer csak összejön a dolog. Ugyanis ha ezt nem teszed meg, akkor a centrifuga nem gyorsul fel eléggé és bizony igencsak vizesek maradnak a ruhák.
Miközben megy a centrifuga remek alkalom nyílik arra, hogy leengedd  vizet a mosógépből, majd kitakarítsd azt. A benne maradt homokszemcsék, amik a ruhából jönnek ugyanis nem mennek le a vízzel, hanem külön kell rá engedni még egy kis vizet, ami ki tudja mosni őket onnan.
Szóval nem berakom a ruhát, aztán kiveszem és teregetek, hanem bepakolok, felengedem a mosógépet, várok, lemegyek, leengedem, újratöltöm, átpakolok, várok, leengedem, kimosom és kész. És mindeközben reménykedek benne, hogy nem felejtkezem el a mosásról, és félóránként eszembe jut, hogy tennivaló van vele. Ha nem, akkor az egész nap rámegy.
Mosógép centrifuga - akárcsak egy egybeépített Hajdu
A folyamat azért tudom,  hogy nem annyira különleges dolog. Pontosan tudom, hogy nem mindenki van olyan helyzetben, hogy automata mosógépe legyen. Én viszont szerencsére el voltam ettől a procedúrától szokva. (Még egyetemista koromban azt mondtam, hogy ha lesz egyszer egy lakásom, akkor az első dolog a mosógép lesz, amit veszek bele. Mégpedig automata. Lakásom azóta sincs, de szerencsére mindig is volt lehetőségem mosógépet használni.) És persze igazán nagyra értékelem, hogy egyáltalán lehet géppel mosni, és nem kézzel kell megtenni ugyanezt.
Boltokban látni automata mosógépet, tehát itt is elérhető a "nyugati kényelem". A jellemző azonban a régi típusú mosógép.

Belső építészet

A fal, ami nem ér a plafonig
A mi házunkban a belső falak nem érnek fel a plafonig. A képen az ajtó feletti részen látni a rést a fal és plafon között. Először azt hittem, hogy ez valamilyen specialitása ennek a háznak, de láttunk kiadó házakat fotókon, ahol szintén hasonló építészeti megoldást alkalmaztak. Tehát egyedinek semmiképpen sem mondható ez a megoldás. Pontosan nem tudom, hogy mi lehet ennek az oka. Az egyik gondolatom az, hogy a nagy páratartalom miatt van ez így. Ha lecsapódik a pára a plafonon, akkor le tud folyni a szélső falig, így kevesebb lehetőség van arra, hogy az éleken összegyűljön a víz. Ezzel a penészesedés esélyét lehet csökkenteni, gondolom. Mindenesetre a privát szféra ezzel teljesen megszűnik lakáson belül. Ha egyik helyiségben ég a lámpa, akkor azt látni lehet mindenhonnan. A fürdőszoba az egyetlen kivétel, annak a falai zártak. Emellett a hangokat is hallani lehet, tehát ha filmet nézel, vagy beszélgetsz, akkor azt mindenki hallani fogja.

Posta

Postaládát nem láttunk eddig egyet sem. Nem is tudjuk egyelőre, hogy hogy működik a posta. Ha valaki nemzetközi csomagot kap, akkor a címzettnek, pontosabban a feladónak lehetősége van arra, hogy kérjen csomagkövetést. Ekkor láthatja a címzett is, hogy éppen hol jár a csomagja a nagyvilágban és észreveheti, ha célba ért. Ez a cél pedig a legközelebbi posta. Így a címzett be tud sétálni a postára, és át tudja venni a küldeményét. Az nem világos számomra, ha valaki nem tud arról, hogy érkezni fog csomagja, levele, akkor honnan fog róla tudni, hogy kapott valamit. (Utána lehet olvasni gondolom, de még nem tettem meg. Egyelőre nem várok "váratlan" csomagot.)

A mindennapok tehát így néznek ki nálunk, ami a környezetet illeti.

Hétvégén a háztulajdonos családjával töltöttük az időt. Sokat beszélgettünk és felmerült a kérdés, hogy mondjak nekik tipikus magyar dolgokat, szokásokat. Igazából nem nagyon tudtam neki mit mondani, nem jutott sokminden az eszembe. Talán, hogy ezt megírtam, könnyebb lesz, de azért nem érzem, hogy sokmindent tudnék mondani ezek alapján egy olyan embernek, aki amerikai filmeken nő fel. Szerintem a magyarországi életvitel (akárcsak az itteni) alapvetően hasonlít ahhoz, amit az amerikai filmekben látunk. Gondolok arra, hogy házakban lakunk, berendezési tárgyaink hasonlóak, boltokban, szupermarketekben vásárolunk, van színház, mozi, kórházak, amik egészen jól fel vannak szerelve pl egy afrikai kórházhoz képest.

Tudtok segíteni benne? Milyen tipikus magyar szokások vannak? Kik most a menő zenekarok? Milyen a tipikus magyar népzene? Mi tipikus magyar? Olvastam egyszer egy könyvet, amit egy amerikai férfi írt, aki itt élt pár évet. Ti! Magyarok feketeszemmel a címe. Abban volt egy-két érdekesség, de inkább mindennapos apróságok és nem kulturális volumenű dolgok.

Hétvégén megint találkozni fogunk és jó lenne tudni mondani neki egy-két tipikus dolgot.



UI: elnézést a nem túl igényes szerkesztésért, egyszerűen nem tudom szerkeszteni rendesen a blogot. változtatni fogok a későbbiekben az elrendezésen, remélem akkor szebb lesz a "külseje".


x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Ha érdekel a folytatás, kérhetsz értesítést az új bejegyzésekről e-mailben. Ehhez iratkozz fel e-mail értesítésre. Kattints a lap tetején lévő feliratkozás gombra, írd be az e-mail címed és az ellenőrzőkódot. Ezután nézd meg a postafiókodat, majd kattints a levélben levő linkre és kész. (Nekem mindez angolul jelenik meg, ezért írtam az útmutatót.)

Megjegyzések