És mit esztek?

Ez a kérdés elsősorban nagymamám szájából hangzik el. Mindent eszünk, amit megveszünk, amit a kertben találunk és amit az utcán találunk. Mindenféle alapvető élelmiszer megtalálható itt is, amit otthon ettünk, mellette pedig olyan alapvető élelmiszerek, amiket sosem láttunk. Most jöjjön néhány dolog, amit már ettünk itt.
Elég hosszú lett a bejegyzés, kitartás :)

 Papaya

A képen a ház mellett két papayafa áll. Az egyik a nagyon magas, a másik pedig aminek beleolvad  a lombja a környezetbe. Ennek a két fának a termését ettük meg. Azaz csak részben ettük meg. Mivel nem tudjuk, hogy mikor érik a gyümölcs, hogyan is néz ki, amikor megérett, azt sem tudtuk, hogy mikor kell leszedni. Végül a madarak mutatták meg, amikor az egyik általunk megfigyelt gyümölcsöt teljes egészében megették, megelőzve minket. Gondoltuk, ha nekik jó, akkor nekünk is megfelelő lesz. Így a többit leszedtük a fáról, hogy nekünk is jusson belőle.

A papaya nem volt egy különleges újdonság, hiszen otthon is lehet venni vegyes trópusi gyümölcs konzerv formájában. Nem sok íze van szerintem a konzervdobozban, így izgatottan vártam, milyen lesz frissen. A 25-30 cm hosszú gyümölcs belsejében jó sok mag van. Ami ehető, de nem finom. Legalábbis mások szerint, ugyanis azt írták róla, hogy keserű, így a magját meg sem kóstoltam. Sajnos nem ért nagy meglepetés a gyümölcshússal kapcsolatban sem. Frissen sem jobb, és nem is nagyon más az íze, mint a befőttben. Enyhén édes, nem túl jellegzetes íz. Önmagában nekem nem igazán ízlik, kicsit felturbózva azonban elképesztően finom. Papaya, banán és fél citrom leve "összetrutyizva". Vagy ha mellétesz az ember pár kocka ananászt, és azzal együtt turmixolja, hmmmmm.... Még jobb. Szóval a papayának sikerült olyan felhasználási módját találni, ami nagyon-nagyon finommá teszi. Egyébként itt a legolcsóbb gyümölcsök egyike.

Yuca

A yuca egy gyökér, egy fának a gyökere. A kertünkben is van ilyen, de az interneten talált képek alapján nem tudtuk beazonosítani, hogy melyik lehet az. Egy alacsony, nagy levelű növényt kerestünk, mint ami a képen van, de olyat nem találtunk a  kertben.

Így piacon vettünk yucát, ami gyakorlatilag egy barna, kérgesnek tűnő gyökér. Nagysága változó, kb 4-5 cm vastagságtól indul és legalább 30 cm hosszú. Kisebbek is vannak természetesen, de ezt lehet leginkább kapni. A héja elég vastag, és ráncos, így nem egyszerű pucolni. De azért sikerült megküzdeni vele. Megszabadulva a borítástól először nyersen kóstoltuk meg. Hááááát, nem valami jó. Ha megpucolom, akkor az illata enyhén kókuszos, az íze pedig nem is tudom milyen. Biztos nem kókuszos, mindamellett nem kellemes nyersen harapdálni. Talán a nyers krumplira hasonlít.

Tehát más felhasználást kell neki találni a nyers fogyasztás helyett. Elolvastam a neten, hogy mit
ajánlanak, így megfőztem sós vízben a yucát. Ez kellett neki. Állagra olyasmi lett, mint a főtt krumpli vagy még inkább a főtt csicsóka. A krumplit nem szeretem nyersen - úgy tudom, van, aki eszi így- főve rendben van. A yuca számomra ugyanilyen. A főtt yuca semmiben sem hasonlít a kókuszra, ízre és illatra sem.
A képen látható ebédet készítettem belőle. A yuca mellett hagymás ragu(?) van. Szerintem nagyon finom lett.

Mivel tudtuk, hogy van yuca a kertben, így nem adtuk fel a keresést. A ház udvarát egy kertész tartja rendben. Leginkább füvet nyír egész nap, szinte minden nap. Mire befejezi, addigra kezdheti előröl, úgy tűnik. Talán a száraz évszakban kevésbé nő a fű és akkor nem kell ennyit nyírni.
Dávid egyik nap elhatározta, hogy kideríti, hol van a yuca. Odament a kertészhez és megkérdezte tőle, hogy hol van, majd nem sokkal később beállított ezzel a fával a képen. Nem csodálom, hogy nem találtuk meg korábban, hiszen egy alacsony, nagylevelű bokrot kerestem, helyette pedig gyakorlatilag egy fát kellett (volna) találni. Kiszedték, és felcipelték a teraszra a zsákmányt. Ez azért nagy dolog, mert a kertész csak spanyolul tud, leszámítva néhány angol szót. Dávid pedig másik néhány szót beszél angolul, spanyolul pedig még annyit sem. De megoldották :) Nagyon büszke vagyok rájuk, hogy ilyen jól megértették egymást a nyelvi akadályok ellenére. Azóta az a yuca is elfogyott. Az alsó képen levő yucapüré lett belőle fasírttal.

Főzőbanán és társai

Banánból elég nagy a választék. Van kicsi, közepes, nagy, nagyon érett és teljesen zöld is. A skála minden fokozata elérhető. Azt olvastuk, hogy a legkisebb banánok a legédesebbek, legfinomabbak. Megkóstoltuk a kicsiket, rögtön az első nap, ahogy ideértünk és tényleg nagyon finomak. Általában a nálunk is megszokott méretű és kinézetű banánt szoktuk venni.

Nemrég megkóstoltuk a főzőbanánt. A főzőbanán sokkal nagyobb, mint a megszokott méretű, nyersen ehető társai. Van belőle teljesen zöld és van sárgább, érettebb változat is. A nyers zöld banán elég ízetlen, ha nem tudom, hogy banán, fel sem ismerem az ízéről. Az állaga is kellemetlen, elég kemény és olyan íze van, amit nem szívesen érzek. A sárga főzőbanán (szerintem csak simán érettebb, mint a zöld) sokkal jobb. Édesebb, ízesebb, de közel sem olyan puha, mint amit már szívesen fogyasztok. Ehető nyersen, de számomra nem élvezetes. Így az is ment a sütőbe. A zöld banánból "krumplis tészta" készült, a sárgából pedig sült banán köret párolt spenóttal és besamelszerű szósszal.

Chayote

Ennek a gyümölcsnek(?), zöldségnek(?) a nevét nem találtam meg magyarul.
Angolból fordítva főzőkörtének lehet talán nevezni. Illata nem sok van. Elég nehéz lepucolni a hájét. Kicsit vastag, és a formája miatt nehézkes pucolni. Kettévágva úgy néz ki, mint a körte. Nyersen magában nekem nem ízlett. A karalábéra emlékeztet az íze. Salátába raktuk bele az önmagában nem igazán erős íze miatt.


Mivel főzőkörtének hívták angolul, így a következő adagot megfőztem. Az ötletet a spanishdict szótárból vettem, ahol a szócikkhez kapcsolódó példamondatban az szerepelt, hogy a "chayote"-t 15 percig sós vízben főzik. Az íze főzve is karalábéra emlékeztető maradt. Így számomra marad a karalábészerű felhasználási mód. Egyébként ez a zöldség is meglehetősen olcsó a helyi kínálatban.
Íme a karalábéra emlékeztető főtt körte répafasírttal és különböző szószokkal.

Narancs

A képen látható zöld gombócok narancsok. Ránézésre nem olyanok, mint a görög vagy a spanyol narancs. És sajnos ízre sem. Teljesen zöld a külseje, de egyébként érett. Azt hiszem az ennek az finomabb változata sárgásabb, mint a ahogy a képen is keveredik a sárga és a zöld szín.
Úgy gondolom, hogy a narancsvásárlás itt is szerencsejáték, akár a Magyarországon is kapható narancsok esetében. Van, amikor sikerül finomakat kifogni, és van, amikor ízetlen vagy kiszáradt a narancs. Vagy csak nem elég finom, édes. Ahogy hozzá vagyunk szokva :)

Ananász

Az ananásszal eddig mindig szerencsénk volt. Az eddigi legkevésbé finom ananász is kellemes, édeskés volt. A jók pedig rendkívül finomak. Otthon is vettünk időnként ananászt és volt, hogy nagyon finomat. De többnyire sajnos nem sikerült megfelelőt találni. Egy érett ananásszal próbáltuk ki a csokis ananászt először. Aki szereti a csokit és a gyümölcsöt együtt, vagy akár külön, annak ajánlom kipróbálásra. Ananász kockára vágva, belefogatva natúr kakaóporba. Nem is mondok róla többet, kóstoljátok meg! Arra viszont figyeljetek, csak nagyon érett ananásszal próbáljátok ki, különben pazarlás. Az ananász sem lesz jobb a kakaótól és a kakaónak is lehet jobb felhasználást találni ebben az esetben.
Itt eddig szinte minden ananászt főnyereménynek éreztünk. Részemről el tudnék élni rajta egy darabig. És az ára sem vészes. 900-1000 colone általában, (a göndör hajú zöldséges 750-ért számolja) és hatalmas nagyokat lehet kapni ennyi pénzért. De ami a legfontosabb, hogy finom is, amit megveszel. Ha elég szép sárga, akkor nem lehet mellényúlni. (A colonét felezni kell ahhoz, hogy a forintban számolt értéket akarjuk megkapni.)

Carambola

Carambolát, azaz csillaggyümölcsöt egyszer egyetemista koromban megkóstoltam már. Az ízére nem emlékeztem, csak arra, hogy nagyon drága volt. És úgy gondoltam, nem lehetett olyan finom, ha nem tett rám mély benyomást. Most pedig itt áll előttem a lehetőség, egy carambolafa formájában az ablak előtt. Rengeteg gyümölcs van rajta, ami érettnek is tűnik, így elkezdtük leszedni a fáról. Nos, ez a gyümölcs szintén a nem nyert kategóriába tartozik nálam. Kicsit savanykás, nem szívesen harapnék belőle komolyabb falatot. Ha hasonlítani kellene valamihez, akkor az a birsalma lenne. Arra használjuk a carambolát, hogy innivalót csinálunk belőle. Nem mintha magában úgy jobb lenne, de facsarunk hozzá narancsot, vagy egy kis ananászt turmixolunk hozzá és úgy igazán finom és változatos innivaló lesz belőle.
Itt jut eszembe, hogy az ananász tisztítása során elég sok, jobb sorsra érdemes hulladék keletkezik. Kidobás előtt arra használjuk ezeket, hogy megfőzzük, mint a teát. Lesz belőle egy finom ananásztea, amit ízesíteni sem szoktunk.

Maracuja

Korábban csak őszibarack-maracuja ital formájában kóstoltam, majd az USÁ-ban vettünk maracuja innivalót. Magát a gyümölcsöt csak itt kóstoltuk. Elég érdekes egy növény. Kemény külső héja van, amit alig lehet átszúrni a késsel. Illata gyakorlatilag nincs. Ha kinyitjuk, akkor pedig szinte üres belülről. Egy kocsonyás valamiben vannak magok, ami a gyümölcs fogyasztható része. (Mármint a kocsonya és a magok együtt.)  Az íze olyan, mint a gyümölcslében. Élvezeti értéke számomra alacsony, nekem sokkal jobban ízlik a maracujás innivaló, mint maga a gyümölcs nyersen. Kicsit furcsa, hogy ropognak a magok a fogaink alatt, és nem érzi úgy az ember, hogy juj de jól belakmároztam belőle. Vagy legalább csak ettem valamit. (Mondjuk ezt egy szem epertől sem lehet így érezni.)

(Ezt a képet sehogy sem tudtam odatenni, ahová akartam, így marad középen. Megőrjít ez a képszerkesztési lehetetlenség.)

Kenyér

Kenyeret itt nem lehet kapni. Legalábbis olyat nem, mint amit Magyarországon. Lehet kapni bagettet, rövidet és hosszabbat, illetve lehet kapni azt a négyzet alakú szendvicskenyeret, ami pont beleillik a szenvicssütőbe. Olyan igazi amerikai kenyér. Mindössze 800 Ft ez utóbbinak kilója. A bagett megfizethető.
Emellett tortillát lehet még bármikor venni, ami szintén jó árban van, és szerintem finom is. A búzalisztes változata jobban ízlik nekem, mint a kukoricalisztes. Ilyet készítettem belőle tegnap.

Alma

A méregdrága meglepetés az alma. Szinte mindegy milyen fajta. Általában 70-150 Ft darabja!!! Ma egy autó járt körbe, amin almát árultak. 7 db alma került 1000 colone-ba.

Csoki

Amivel nem nagyon találkozni itt, az pl a csoki. Táblás csokit gyakorlatilag nem láttunk, leszámítva néhány kisebb Milka szeletet, de nem az igazi táblás változatot. Lehet, hogy azért, mert a melegben elolvadna? Valamint kakaóport sem olyan könnyű beszerezni. Van ugyan a boltokban, de nagyon kicsi a választék, és elég drágák is. Illetve 10 dkg-os kiszerelésbe vannak csomagolva. Ez meglepett minket egy kakaótermelő országban. Állítólag van olyan bolt, amiben lehet kapni, de ott még nem jártunk.

Mindenféle

Végezetül jöjjön még néhány kép arról, hogy mivel találkoztunk még.

A ház melletti carambolafa

A Ñampit, bármi legyen is az, már megkóstoltuk. A camote magyarul édesburgonya. A tiquisque-t még nem próbáltuk, de még sor kerül rá.

Sütőtök, banán, és az előbbiek egy képen.

A fiúk is kedvet kaptak az ételkészítéshez. Alul narancslé, felül banánturmix, igényes tálalással. (A narancslét felülre rakták, csak lesüllyedt. Így volt lehetőségünk arra, hogy beszéljünk kicsit a sűrűségről, ugyanis pont fordítva akarták elkészíteni a koktélt. )

A kedvenc bolti információs táblám

Jól látszik, hogy mi micsoda. Igen hasznos ez akkor, amikor elképzelésed sincs, hogy mi az, amit éppen megfogsz, megszagolsz vagy esetleg meg akarsz venni. Van, amit ezáltal be lehet azonosítani  és van, amit még így sem. Pontosabban van olyan, aminek megtudod a spanyol nevét, de vagy nem tudod meg, hogy mi az magyarul, vagy nem is létezik rá magyar szó. Beírod a fordítóba a gyümölcs nevét, és ha szerencséd van, olyan fordítást kapsz, amiről legalább már hallottál, hogy létezik.
Inkább a spanyol-angol fordítót szoktuk használni az valahogy beazonosíthatóbb megoldásokat ad. Magyarban vannak nagyon izgalmas fordítások.
Még nem mindent próbáltunk ki mindent a falon lévő dolgok közül, de ami késik nem múlik :)

Ételekről még írok később. Ma ettünk egy tipikus itteni ételt, és holnap reggel is fogunk enni valami helyi specialitást :)

x x x x x x x x x x x x x x x

Ha érdekel a folytatás, kérhetsz értesítést az új bejegyzésekről e-mailben. Ehhez kattints a lap tetején lévő feliratkozás gombra, írd be az e-mail címed és az ellenőrzőkódot a megjelenő ablakba. Ezután nézd meg a postafiókodat, kattints a levélben levő megerősítő linkre és kész. (Nekem mindez angolul jelenik meg, ezért írtam az útmutatót.)